Idei első
Csak hétfőn került rám újra a futócipőm. Előtte más fajta sporttevékenységet folytattam, ami után húhh de nagyon éreztem a combjaimat. Mit ne mondjak, nem esett annyira jól a futás. Arra gondoltam közben én csak futok, ami most épp nem annyira kellemes...de miért is futok?! A gyerekekért, akik csak a gyógyulást vágyják, a csapatért akik azon fáradoznak, hogy minden eszközzel támogassák a gyógyulni váró, vágyó gyermekeket. Büszke vagyok rá, hogy ennek a csapatnak a tagja lehetek, büszke vagyok rád, hogy a csapat tagjává válsz azáltal, hogy a céljaimat támogatod. Örülök, hogy mellém állsz. 8,5 km-ert gyűrtem bele ebbe a borongós hétfő reggelbe, mert minden lépés számít!
További blogbejegyzéseim
Kivel esik meg
Az ember mindig úgy gondol magára, vagy inkább másra...hogy bizonyos dolgok mindig csak mással esnek meg. Rossz dolgok, betegségek mindig a másikat érik utol. Saját magát nem. Így van ez mindaddig, amíg meg nem történik a baj az orra előtt, egy szerettével, egy közeli ismerősével talán saját magával. Reggel kilépsz az ajtón, a szomszédasszonyodra mosolyogsz. Nem is sejted, hogy mitől rettegett az éjszaka. Felülsz a buszra munkába menet, fogalmad sincs, hogy a melletted ülő nőre milyen teher nehezedik rá. A kollégád az irodában végzi a dolgát úgy látod...közben gondterhelt, mert a ...
Hóban, fagyban
Igen csak csípős volt a hőmérséklet, amikor ùjra futásnak indultam. De még ez sem akadályozott meg abban, hogy ùjra elhozzak 9, 5 km- nyi támogatást. Kérlek benneteket olvasòim törődjetek vele. ?
15K ùj csùcs
Napsütéses, száraz 2 fokos idő volt ma reggel. Teljesen ideális a futásra, sőt mi több egyéni csùcsdöntögetésre is ?. 15 km-t futottam ma a bátor gyerekekért. Őszintén az utolsó 3 km-nél már nem volt őszinte a mosolyom. De haladok a cél(ok) felé. Félmaraton, már nem vagyok messze tőled ?. De most előbb egy kis, mit kis...jóó nagy pihi, mert ez a tett teljesen kimerített. ?