Epilógus
Nem tudom pontosan meghatározni, mikor fordult meg először a fejemben, hogy maaajd egyszer lefutok egy félmaratont. Talán akkor, amikor megvettem az első – kimondottan futó – cipőmet. Vagy amikor Barbi a borvidéken határozottan állította, hogy ha az a táv megy, akkor síkon simán le tudok futni egy félmaratont. Egy dolog biztos, március elején megtörtént a nevezés. Emlékszem, táborban (Bátor Tábor) voltam, amikor Máté benevezett mindkettőnket. Úgyhogy futottam továbbra is szépen, versenyeken is voltunk, aztán vettem egy komolyabb cipőt is. Iszonyú nagy mázli volt ez így, imádom a ...
Visszaszámlálás
Nos, a múlt hét ismét mozgalmas volt. Hét közben a "szokásos" két futás, összekötve a kellemest a hasznossal. Átvettem a szuper új Élménykülönítményes pólómat, amit le is teszteltem csütörtökön. Kényelmes, szép, nem csúszkál. Amúgy ugyanez a helyzet a nadrággal is, szenvedtem sokat, mire megtaláltam az igazit. 2-án vasárnap futottam Pakson az atomfutásom 16 km-t. Rettentően izgultam, nagyon szerettem volna, ha minden rendben megy. Az elmúlt időszakban pulzuskontrollal futottam, igyekeztem 160 alatt tartani menet közben. Ez azt jelentette, hogy szüttyögtünk folyamatosan, borzasztóan ...
Megvan az az érzés…
Megvan az az érzés, amikor némi kihagyás után a versenyen elhazngzik a "mi csak 8 km-t futunk" mondat? És a totál bepiupult válasz? Na, így mentünk neki a Szufla futásnak. Nagyon meleg volt, a pálya - mire mi rajtoltunk - teljesen poros. Nem mondom, hogy a legjobb visszatérő terep. Nagyon megszenvedtem, a melegtől a pulzusom az egekben volt az első perctől. Gyakorlatilag totyogtunk végig, nem is futottunk szinte - legalábbis a szintidő ezt mutatta, én persze úgy éreztem, mint aki lohol és lohol. Egyébként a verseny maga zseniális volt. A szervezés profi, 2 frissítőpont a körön, olyan ...
Pitstop.
Kedves barátaim, támogatóim! Az elmúlt néhány hétben nem jelentkeztem, nem adtam hírt. Ennek az a nagyon egyszerű oka volt, hogy akadt némi egészségügyi problémám, ami miatt parkolópályára tettek, nem edzhettem. Nem mondom, hogy könnyű volt, sőt, kifejezetten nagyon nehéz, de az ember lányának az egészsége az első, hát hagytam. Ez a 6. hét, hogy nem volt a lábamon futócipő, és még 10 napig nem is lesz. Mindazonáltal azt gondolom, hogy őrületesen nagy bullshit lenne, ha nem állnék rajthoz. Vagy ha feladnám a kampányomat. Igen, kevés az idő. Igen, benne van a pakliban, hogy nem jön ...
Sokszor igenis nehéz.
Nem is tudom, hol kezdjem...folytassam :) Múlt vasárnap Mátéval nekiiramodtunk 10 óra körül, hogy majd most jól lefutunk 15 kilit. Naná, hogy nem lett annyi, mert mire eljutottunk odáig, hogy el is induljunk, teljesen elment a kedvem az egésztől, úgyhogy futottunk 8at, és elég volt. Szigorúan próbáltam tartani a magam részéről a 6.30as ezreket, majdnem sikerült is. Nyilván idő kérdése, amíg ezeket tudom futni stabilan, de dolgozom az ügyön. Elég kemény hét van mögöttem, már így munka szempontjából, úgyhogy egy Mind The Step lépcsős edzésen kívül nem sokra futotta... (nem sokra futottam, ...
Én, Te, Ő. Mi. Meg az ultra.
Amióta élek, azóta van jelen az életemben a 13as szám. 13-án születtem, 13-án van a névnapom, laktam már 13-as számú lakásban, a hétvégén pedig egy 12 fős csapat 13. tagjakén álltam rajthoz az Ultrabalatonon.... Amikor a borvidék után kérdezték, hogy elkísérem-e Mátét az UB-re, határozottan közöltem, hogy na az kizárt! Gondoltam magamban, hát bolond vagyok én? Legyek ébren több, mint 24 órát a futás kedvéért? Kizárt. Ti engem hagyjatok, ezt tuti nem vállalom be. Meg ahogy azt elképzeltem. Addig addig, hogy ugyan, futhatok is, hát adnak Ők nekem kilométert, ezen nem múlik. Hát jöttem. ...
Elindulunk!
Nem könnyű dolog elindulni egy ilyen úton. Mármint nem csak a futásra gondolok, hanem az adománygyűjtésre is. Rengeteg kérdés van bennem, hogy akkor hogy is lesz ez. Vajon sikerül-e? Nyilván ez azért igaz a futásra is, bár az maximálisan rajtam fog múlni. A kitartásomon, az akaraterőmön, a felkészültségemen. Nem vagyok egy Flash, az biztos, de ezen még lehet javítani. Megpróbálok örülni a futásnak, nem szeretném egy percig sem magamra tenni a "muszáj" nyomást. Azért persze dolgozik az ember lányában egy kis megfelelési kényszer, meg a "nehogymárbeégjek" életérzés, de ezeket igyekszem ...