Már több, mint egy hónapja elindult a kampányom, beneveztem, kimondtam, hogy edzek, kerestem ötleteket, csinálgattam is, de nem... Nem tudtam mit is csinálok... le volt ugyan írva, de nem tudtam hogyan csináljam Nem tudtam miért csinálom... ugyan azt tudtam, hogy mi a végcél, de nem tudtam, hogy az adott dolog miért is kell, vagy mire is jó. Nem tudtam jó-e amit csinálok... Hittem valaMInek, AMI valaki által, valamilyen helyzetben le lett írva... Elkezdtem irni a blogomat, de nem tudtam miről írjak, mit irjak, kavarogtak a gondolatok, és... Nem, nem jöttek az eredmények... Sem teljesítményben, sem a kampányban. Szóval ez "így" NEM jó! A hétvégén végre voltam tekerni az új Bicajos társaimmal, rendkívül motiváló volt. Ugyan éreztem, hogy visszatartom őket, de azt mondták, úgyis alapozó időszak van, csak csinálni kell, nem most kell megváltani a világot. 30 Km volt a terv, de végül majdnem 39 lett, és láttam milyen egy csapat tagjaként, egymást segítve előre jutni. Teljesen más, mint amit eddig a futásban tapasztaltam. Ugyan a Triatlonon nem engedélyezett a bolyozás, azaz a másik szélárnyékában tekerés, de megtapasztaltam, hogy ez mit is jelent, és láttam, hogy hová is szeretnék eljutni, és hogy társaságban sokkal élvezetesebb lesz. Ezen kívül a hétvégén is egy példaképemmel fogok tekerni egy kb. 50 km-es kört, majd délután Siófokon egy 7 km-es futás, végül pedig Vasárnap a Vizes Gálán 3x500m úszás. Már nagyon várom. Csinálom... edzek...de meg kell tanulnom NEM hajtani, NEM sürgetni az eredményt... Alapozunk...Szépen lassan építjük fel a bázist, hogy aztán legyen mire építkezni. Egyébként izgalommal nézem minden nap az ÉK oldalát, hátha megérkezett az első utalás, de sajnos még várat magára. De ebben is türelmesnek kell lennem, van még fél év, az eredmény pedig nem jön magától, meg kell érte dolgozni. Én teszem a dolgom, megyek előre!!!