Valami véget ért, közben pedig csak most kezdődik igazán
Vége! Nagyjából 7 hónap (a kampány kezdete óta) kemény, intenzív felkészülést követően Szombat 11óra 2 perckor véget ért egy elég jelentős szakasza az életemnek. Ez alatt Úsztam 54 Km-t (24:27ó) Kerékpároztam 2117,2 Km-t (89:36ó) és Futottam 726,5 Km-t (78:07ó) Szóval úgy érzem, hogy amit lehetett megtettem, hogy elérjem a kitűzött célt, azaz egy Rövidtávú Triatlont teljesítsek 3 órán belül. No, de mi is lett a valóság: Pénteken fél 4 körül érkeztünk a helyszínre, hogy felmérhessük a területet, ahol másnap a verseny fog zajlani, felvegyük a rajtcsomagot, meghallgassuk a ...
Visszavenni, hogy könnyebben elérd a célt
Szép estét mindenkinek! Ma, kereken 7 hónapja vágtam bele ebbe a kampányomba. Nagy izgalommal, lelkesedéssel, és egy óriási céllal indultam. Nem tudtam hogyan fogom elérni a célom, volt egy elképzelésem, és bíztam benne, hogy elég lesz. Több, mint 5 hónapig edzettem, keltem hajnalban, utaztam be a munkába sötétben, tekertem a szobabiciklin 1-másfél órákat, úsztam, mikor fáradt voltam, mikor semmi kedvem nem volt a hideg vízbe még a lábujjamat sem beletenni és futottam este, sötétben, néha nehéz szívvel itthon hagyva a páromat, de ő mindíg mondta, hogy menjek, tudta, hogy fontos a ...
A jó eredményhez nem mindig kell gyorsabbnak lenned
Úgy tűnik, hogy a Blog írása most nem megy olyan pörgősen, mint korábban, vagy a korábbi kampányomban... Szerettem volna írni, történtek is események, de nem tudtam mit is irjak, hogy is irjak, végül nem irtam. Nyilván így a kampánnyal sem történt sok minden. Elgondolkodtam azonban, hogy ... Érdekel egyáltalán ez valakit? Ha írok, több lesz a támogatás? Elolvassa egyáltalán ezeket valaki? És hogy jó-e, ha a sikereimről irok... Éngem a sikerek motiválnak, a célok, és a teljesítmény. Azonban azt látom, hogy hiába futok, uszok, vagy bringázok többet, vagy gyorsabban, nem ...
A siker az, ha van időd
Az interneten böngészve egyik kedvenc Pszichológusom oldalán bukkantam erre a "Motto"-ra. Egyből megragadott. Tudam, hogy IDŐ-t kellene szánnom arra, hogy újabb bejegyzést írjak ide, de még váratott magára. Mindezidáig. Idő. Mi is ez? Szent Ágoston így fogalmaz: "Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom." Az idő a változás mérésére szolgáló fogalom, melyről az idők során különböző nézetek alakultak ki, mérni tudjuk, de ha nem mérjük, akkor láthatjuk, hogy teljesen relatív. Néha 1-2-10 év olyan rövidnek tűnik, máskor 1-2 perc is egy ...
Ha a maximum nem elég…
Újabb 20 nap telt el a legutóbbi bejegyzésem óta, és az alapozás utolsó hetébe érkeztem. Be kell valljam, hogy az előző írásom ENGEM olyan mértékben bemotivált, hogy a "nem akkora gond, ha egyszer-egyszer kimarad egy futás" rész oda fajult, hogy már most az edzésterv szerint megy, nincs kihagyás, nincs elkummantás...csak a terv, és az eredmény. Heti 2-ből 2x jut eszembe a szobabringán a terv felénél, hogy nyom, fáj, kidörzsöl, leszállok, de a FELADÁS NEM OPCIÓ! Sőt: 9-én elmentem a Bringás edzőmmel egy Vecsés-Ecser-Maglód-Gyömrő-Péteri.Gyömrő-Maglód körre, ahova el, és ahonnan ...
5-4-3-2-1
ÖTödike van. Még van NÉGY hét alapozni. Utána 3 hónap kőkemény edzésmunka 2 versenyző (Mert egyedül nem menne úgy) 1 CÉL! <- A verseny minél jobb eredménnyel való teljesítése!!! Egy versenyre érdemes célorientáltan felkészülni. Ez alatt azt értem, hogy kellően felkészülve, de nem lefáradva. Ha túl keményen edz az ember a verseny előtt ,akkor fáradt lesz, ha tul hosszan, akkor vagy nem lesz még elég tiszta a cél, idő előtt beleun, vagy lesérül, mert hamar akar sokat. Éppen ezért javasolják, a 12-16, hosszabb versenyekre (Pl Maraton, vagy IRONMAN) 24 hetes felkészülést. Ez maga ...
Hónapok…
Napra pontosan 2 hónap telt el a legutóbbi bejegyzésem óta. Majdnem pontosan 3 hónap telt el, azóta, hogy egy Hármashatárhegyi terepfutáson meghúztam a vádlim. És ezek óta az ezdéseim teljesen káoszosak. Kb egy honapja ez egész életem egészen káoszos... (munkából kifolyólag) De most... a vádlim meggyógyultnak tűnik. Az év végi hajtás a végét járja. Újra van időm, vagyis inkább merszem megtervezni az edzéseim. Mindeközben persze nem állt meg a világ, nem hagytam el a sportot, csak lelassult, nagyon. Rengeteg videót megnéztem, rengeteg edzéstervet kielemeztem, ...
…és nem, nem és NEM!…
Már több, mint egy hónapja elindult a kampányom, beneveztem, kimondtam, hogy edzek, kerestem ötleteket, csinálgattam is, de nem... Nem tudtam mit is csinálok... le volt ugyan írva, de nem tudtam hogyan csináljam Nem tudtam miért csinálom... ugyan azt tudtam, hogy mi a végcél, de nem tudtam, hogy az adott dolog miért is kell, vagy mire is jó. Nem tudtam jó-e amit csinálok... Hittem valaMInek, AMI valaki által, valamilyen helyzetben le lett írva... Elkezdtem irni a blogomat, de nem tudtam miről írjak, mit irjak, kavarogtak a gondolatok, és... Nem, nem jöttek az eredmények... Sem ...
Ha nem megy egyedül…
Néha a legnehezebb dolog beismerni, hogy nem tudod, vagy hogy valaki jobban tudja, mint Te. Mondhatjuk, hogy segítséget kérni azért nehéz, mert ezzel beismerjük, hogy nem vagyunk elég jók. Azt gondolom, ez általában a kezdők hibája, a majd én jobban tudom, illetve a nekem senki ne mondja meg mit csináljak. Be kell valljam, azért néha nekem is vannak ilyen gondolataim, reakcióim, hangot is adok neki. 100%-ban nem is tudnék betartani egy Tervet, viszont már tavaly rá kellett jöjjek, hogy szükségem van egy vezérfonalra, ami alapján személyre tudom szabni az edzéseimet, éppen ezért ...
Minden kezdet…
Érdekes, de azt vettem észre, hogy minden komolyabb felkészülésem elején egy sérülés, vagy betegség keresztezi az utam. Ez talán a "NAGY" kérdés, hogy tényleg akarom-e. A válaszom egyértelműen IGEN! Most egy hónapja, Tokajban egy akadályfutó versenyen meghúztam a bordám, 3 hét kihagyás, mozogni alig bírtam, majd az első futáson megfáztam, újabb egy hét szenvedés, ezt követőem pedig Kettlebellezés közben a nyakam állt be. De jelentem, jól vagyok! És ma Scout barátommal el is kezdtük a "hivatalos" felkészülést...Már nem csak eljárok biciklizni, nem csak egyre gyorsabban akarok úszni, ...
On the Road Again (or in the Water)
2017.10.15.: Nagy izgalommal indultam neki az első kampányom által támogatott versenynek. Lila pólóban, lila fejkendővel, lila csikokkal az arcomon nekivágtam... Tudtam, hogy az út végén vagyok, tudtam, hogy sikerülni fog. Én beletettem, amit terveztem, és ti is beletettetek többet, mint számitottam. Beértem a célba. Nem volt könnyű... Az órám 10.11 km-t, és 50:10 percet mutatott. LÁTTAM, hogy megcsináltam: 10 Km 50 perc alatt! Azóta: Bár Majdnem napra pontosan 1 év telt el a fenti verseny óta, a folyamat nem állt le. Az edzések folytatódtak, sőt fokozódtak. Lettek új ...
95% az még nem 100!!!
Általában nem szoktam izgulni a nagyobb megmérettetésnél, csak közvetlenül előtte...de most már elkezdtem. Hogy miért? Gondolom, mert nagy cél, nagy felelősség. 1 hét van hátra, 17 hét edzésen túl vagyok, de 95% még nem 100. Beletettem amit lehetett, és azt kell mondanom, hogy elégedett vagyok. Elégedett, mert nem csaltam el, elégedett, mert sokat tanultam (magamról, a szervezetemről, a futásról). De van még egy hét, amit meg kell csinálni, hogy Vasárnap learathassuk a babérokat. Ami még vár rám, az - 6K, amiből 2K gyors... (határok feszegetése) - 8K, benne 5K versenytempóban ...
A terhes pálma, és a púpos prés
Jujj, már megint eltelt 2 hét? :O Hogy repül az idő...persze, ha jó dolgot csinál az ember, gyorsan telik. Nos ahogy az előző bejegyzésemben irtam, nyaralgattam egy "kicsit"... Sportemberhez méltóan a megtett táv nagyságrendileg 4500 km volt. Persze nem futva. Viszont bejártam 2 nap alatt Rómát töviről hegyire, voltam a Veszprémi Állatkertben, és Eindhovenben egy Metal fesztiválon. (hiszen a sportoló is csak ember, nem mindig csak a futás létezik) Na de persze maga a sport sem maradhat el. 2 helyszin hözött mindig találtam helyet egy kellemes kis futásra, így kedd reggel futottam egy ...
Ki mint vet…
...úgy arat. Szokták mondani. Vessünk hát számot. Túl vagyok a felkészülés 13. hetén, ebből az Élménykülönítmény színeiben a 4.-en. A lelkesedés töretlen... Na de a számok... A 4 hét alatt futottam hegyen, völgyön, síkon, erdőben, aszfalton, melegben, még melegebben, délben, és majdnem éjfélkor is...összesen 10 alkalommal. Ezalatt gyűjtöttem - a mai 11-gyel együtt - 84,5 Km-t, azaz a felkészülés remekül halad. Közben már 40.000 Ft-ot!!! (4 hét alatt, ez remek!) adományoztatok a gyerekeknek , amit talán most már bevallhatok nem nagyon mertem elhinni mikor belekezdtem a kampányba, de ...
Tűzön és vízen át
No, egy újabb eseménydús héten vagyunk túl. Ugyan a terv az volt, hogy múlt héten a BudapestRun-on futok egy jó célidő körüli 10K-t, éreztem is a chi-t, de nem sikerült... Az eleje elég finom volt, jöttek a Km-ek, jók voltak az idők, de valahol az 5. km után - a nagy meleg miatt, valamint a pénteki lábedzés miatt kezdtek a lábaim nem jól reagálni. Romlottak az idők, árnyék sehol, a beton öntötte a meleget magából...éreztem, hogy ezek a körülmének nem megfelelőek, de nem adhattam fel, mentem ahogy tudtam, lassultam, de mentem...végül sajnos bele is kellett sétálnom, de 55:36-os ...
Valaki megmondta…
Már több, mint egy hét eltelt, hogy belevágtam ebbe a jótékonyságba, és hogy mi is történt azóta... Kezdjük ott, hogy valahol olvastam, hogy az egy dolog, hogy az ember futócipőt ragad, felveszi a technikai pólót (vagy a nagy melegben azt sem), és elmegy futni... de ami igazán nagyszerűvé teszi a futást, az (többek közt), ha részt vesz egy versenyen, vagy ha már nem csak magáért, a saját céljaiért megy, hanem egy JÓ ügyért kiáll, és azért fut. De nem gondoltam, hogy ez ennyire jó. Beregeltem, megirtam az első blogbejegyzésem, feltöltöttem a képeket, és vártam, hogy publikus legyen az ...
Kezdődik…
Jó ideje (2006-ban volt az első), hogy futok, több-kevesebb kilométert, kisebb-nagyobb kihagyásokkal. Kezdetben a célom az volt, hogy 3!!! Kilométert le tudjak futni "viszonylag" emberi idő alatt. Majd jöttek a hosszabb távok, 5-7 km, 40-50 perc alatt, amikor a végén már levegőt sem kaptam, lassú voltam, és nem is esett olyan jól. És igen, ezen tájt abba is hagytam a futást, mondva, nekem ez nem megy. Csak egy eszköz volt. Fogyni akartam. És csak kényszer volt... Viszont mindig ott motoszkált bennem, amikor felszedtem pár kilót, illetve a környezetemben is sokan futottak. Aztán ...