Az Élménykülönítmény a Bátor Tábor adománygyűjtő közössége.
A
csapat tagjaival amellett, hogy a szenvedélyünknek hódolunk – sportolunk, sütünk-főzünk,
zenélünk, ünneplünk - súlyosan beteg gyerekeknek adunk bátorságot. “Lilapólósként” a
versenyeken megtett kilométereinket, szeretettel fűszerezett finomságainkat, régóta
dédelgetett lakáskoncertünk akkordjait akár egy kávé vagy egy mozijegy áráért barátainknak,
ismerőseinknek örökbe adjuk, az összegyűjtött adományokkal pedig mosolyt csalunk a kis hősök
arcára. Életeket változtatunk.
„Többet kaptam puszta motivációnál: támogató szavakat, szeretetet, biztatást. Hitet.”
„A Bátor Tábortól szárnyakat, a lila pólótól varázserőt kaptam.”
„Úgy érzem, akkor hoztam életem legjobb döntését, mikor hozzátok csatlakoztam…”
„Nem vagyok profi futó és sportoló, nem én leszek az, aki elsőként fog célba érni. Az viszont egészen biztos, hogy a Bátor Táborért és rajtuk keresztül a súlyosan beteg gyerekekért nincs az a görcs, fáradtság vagy nehézség, amin nem fogok átmenni, mert most az Ő boldogságuk és támogatásuk a tét!”
„A Jászai Mari térnél botlottam bele a lilapólósok csapatába. Hamar ráeszméltem, hogy mellettük sípolhatok, kiabálhatok, fejre is állhatok, ezt a csapatot felülmúlni nem tudom, a legjobb értelemben. Szurkoltak mindenkinek, olyan erővel és szeretettel, hogy majdnem futásnak indultam én is, szandálban, farmerban és táskával a hátamon.”
„Verseny közben a hullámvölgyeken sokszor csak az segített át, hogy jött egy lila pólós csapat és kiabált, drukkolt, pacsizott.”
„Hihetetlen volt látni, hogy mennyi ismerősöm támogatta a süti vásáromat. Imádok sütni és azt is, ha ízlik valakinek a süteményem, de arra nem számítottam, hogy ez ekkora élmény lesz! Méghozzá mindenkinek!”
„Elképesztő az erő, ami a közösségben elkezdi tenni a dolgát, együtt egy jó ügyért! Meggyőződésem, hogy együtt válthatunk világot és nem a véleményünk formál, hanem amit teszünk!”
„Maroknyi ember nagy szívvel, segítő szándékkal, tenni akarással. Így tudnám összefoglalni a jótékonysági évadnyitó íjászversenyt, aminek bevételét a Bátor Tábornak ajánlottunk fel. Minden pillanatát imádtuk!”
„Elképesztő önbizalombomba! Amikor évek óta nem látott ismerősök üzenik meg, mennyire szuper, amit csinálsz és milyen büszkék rád…Receptre írnám fel mindenkinek az adománygyűjtést!”
Két alma ül a fán. Ránéz az egyik a másikra: - Bírs? - Sőt, seretlek!
Amikor vállalunk valami olyat, amit szívügyünknek tekintünk - felelősséget, vagy egy kihívást -, mindent beleadva szeretnénk azt a lehető legjobban teljesíteni. Viszont megeshet, hogy a cél felé közeledve lankad a figyelem, és elmegy a fókuszunk a célról, és leengedünk, már lélekben minden mást csinálunk. Épp ezért választottam 100+1 km-t célkitűzésként. Lépésszámban nem nagy különbség plusz 1 km, engem viszont arra emlékeztetett, hogy a kerek egész 100 km-en túlnyúljon a figyelmem, és a lelki kapacitásom is, és végig jelen tudjak lenni a kampány közben. Úgy vélem, ez a folytonosság ...
LAST CALL 👋 3... 2... 1... 101/95 km 🏃♀️✅ Már csak 1...! nap van hátra! Érdekes, hogy kicsiben tükröződik a nagy, a nagyban pedig a kicsi. Ahogy minden nap a 6 km-ből az első 2 km a legnehezebb, úgy ebből a 101 km-ből is az első harmada volt a legnagyobb kihívás. Aztán belendül az ember lánya, és még egy váratlan nehézség következik: az utolsó kilóméter. Ugyanis bár a kihívás véget ér, a szokást szeretném, hogy maradjon, viszont így, a konkrét vállalás hátszele nélkül magamból kell merítenem a motivációt.
Iratkozz fel, ne maradj le az Élménykülönítmény és a Bátor Tábor híreiről! Nem spamelünk, mégis mindent megtudhatsz közösségi programjainkról, edzéseinkről, versenyekről és arról, adománygyűjtéseddel hogyan változtatod meg súlyosan beteg gyerekek életét!